Nehéz kiigazódni a bennem levő kettősségen. Miközbe stabilitásra törekszek, bennem van a boogie…hogy menni menni. Az állandóságot néhány tárgy testesíti meg az életembe. Ha a megszokott dolgaim, illataim velem vannak bárhol el tudok lenni a világban. A Nap🌞 mindenhol velem van, mindenütt erőt ad a napfelkelte ahhoz hogy higyjek magamba és a csodákba és a naplemente nyugalmat hogy feltöltődjek. És mindenütt gyönyörű tud lenni 😊 Azt hiszem én azok közé tartozok akik kicsit (nagyon 😉 ) a Nap szerelmesei.
Régen folyton úton voltam, utána az élet úgy hozta hogy helyben maradtam. Azt hittem időnként, hogy megfulladok. A röghöz kötöttség nem az én műfajom…szeretek egy helyben élni ha tudom hogy megvan a szabadságom hogy menjek, tapasztaljak. Szabad vagyok lenni, nincs rács, nincs önző szeretet, nincs hitegetés, nincs játszma,101 darab az utolsó pillanatba lemondott utazás. Szabadság az ha megválaszthatom kitől és mitől függjek mondja egy Fodor Ákos idézet. És ez így is van rendjén. Nálam.
Sok helyen vagyok otthon ezen a világon. Valahogy mindig haza megyek 😊😇 , haza mentem ha Pesten éltem, onnan haza jöttem tatabányára, innen hazamenntem ha Tiszafüred volt az otthon, onnan ide ha visszajöttem, és itthonról haza megyek. Most is. Tiránaba. Azt hiszem azért mert az otthont nem földrajzi értelembe definiálom. Otthon ott van ahol megteremtem, ahol a szívem lelkem be tudja lakni a teret és Annássá tenni azt.
Egy van ami állandó, amit szíved- lelked magába hordoz születésed óta. Az a szülő-otthonod, szülőhazád ami kitéphetetlen! A hely ahová tartozol még akkor is ha fizikai értelembe nem élsz ott ❤ A vitathatatlan, elrabolhatatlan Erdély ❤
Pár napja mélyreszántó beszélgetésbe írtam a következő sorokat kedves ismerősnek, “Az emberbe van egy elég erős késztetése hogy visszatérjen a gyökereihez. Bárhova visz az élet meghalni hazamegyünk…vagy kérjük vigyenek vissza. A hitünkkel is igy vagyunk…elkalandozunk keresünk mást és találunk is. Jót, szépet tetszetőset, lelket simogatóat…de előbb utóbb visszatérünk a sajátunkhoz. Ha máskor nem akkor mikor a vég közeleg.”
Ami a legfontosabb hogy senki nem rabolhatja el a szabadságunkat. Hogy megtehetjük, hogy hazamennjünk bámikor szükségét érezzük, mert szabadon szárnyalhatunk akkor is ha hív a Nagyvilág 😊❤
Hirtelen a Márti dala jut most eszembe…
” Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni
….
Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni…” ❤
Anna Konya Abstract Art 