Bújócska

Néha elveszítünk dolgokat. Mintha elbújnának előlünk a lakás valamilyen láthatatlan zúgába…és huncutul lesnének minket, kuncogva hogy milyen jól elbújtak 😊Bújócskáznak. Gyakran megesik hogy miközben lázasan keressünk valamit, váratlanul másra bukkanunk rá. Megtalálunk valamit ami már jóideje elbújt és rég feladtuk a keresését, azt hittük végleg eltünt. És leülsz és örömködsz hogy megtaláltad…és lassan el is felejtkezel arról amit percekkel azelőtt oly megszállottan kerestél… Mert valahol legbelül tudod…nem veszett el, ott van valahol sunyin kuncogva és ha eljön az ideje megtalálod majd 😊
Néha elveszítünk dolgokat. Néha elvész a bátorság, néha a megértés, máskor a hit, a szeretet, a jókedv, a páncél, az érzés, a szenvedély, az akarat, a megbocsájtás, a kitartás, a kedvesség, és néha néha az őrangyal 😇 ..Mintha elbújnának előlünk lelkünk labirintusának valamilyen rejtett szegletébe…és huncutul lesnek minket, kuncogva hogy milyen jól elbújtak😊 És elkezdünk mindenfelé keresni, megszállottan odakint, máshol, másnál, mindenhol, bárhol. És keresés közben egyszercsak visszakanyarodsz oda honnan elindultál. Önmagadhoz. Mert tudod és tudod és tudod! Hogy amit keresel benned van, ott van valahol. És van hogy az”érzést” keresve megtalálod a rég elfelejtett “szenvedélyt”, vagy a “kitartást” keresve szembejön veled a “hit” és örülsz. Örülsz mint majom a farkának 😃 mert tudod hogy Minden megvan. Nem kívül, hanem belül. Nem vesztek el végleg, csak elbújtak kis időre…

Advertisement