Elindultam…már jó régen megtettem az első lépéseket…felidézni, meghatározni nehezen lehet a miérteket. De kaptam egy jó nagy adag löketet…hogy mennjek. Szavakba önteni nem mindig tudom…leírni nehéz, arra eszméltem úton vagyok. Néha gyalogosan, meg megállva…ösvényt keresve, elfáradva. Máskor sodródva az árral mint valami gyökértelen, árva.
Éjjel van….most épp elkerül az álom, zúg a fülem, zajong a fejem…nem fáj semmim 😊….kezd körvonalazódni egy újabb puzzle darabom ❤…összerakom. Nyüglődésem megmosolygom 😇 jó úton vagyok…
Egy nap … szemlecsukva befelé figyelve…szemet kinyitva Veled szembe nézve 😊 hangomat hallva, suttogva…ahogy szavakat keresve talán dadogva…idétlenül kuncogva elmesélem….majd elmesélem ha boldog vagyok…hogy hallod…hogy tudod milyen vagyok mikor nyugodt vagyok…és hangomon felismered majd hogy egybe vagyok ❤
Anna Konya Abstract Art 
Mint mindig, mindegyik, egytől-egyig szívemből, lelkemből szól!☺
Elképsztő, hogy milyen izlésessel, intelligenciával, frappánsan tudod megfogalmazni a belső gondolat világodat! Minden szó ragyog és ettől oly különleges és varázslatos! Gratulálok!
LikeLike
Köszönöm a kedves szavakat ❤ Örülök hogy tetszenek a bejegyzéseim 😇
Áldott Békés Ünnepet Kívánok 🎄🎁☃️😊
LikeLike