Ahogy Micimackó mondja : “Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?”
Itt lennél? Ott lennél? Felelnél? Létezhetnél?
Hol vagy Te mikor kérdezném, …hogy jó-e hogyha kicsit csendben lennénk?
Mond…ha boldog vagyok és megölelnélek…mit csináljak?
Ha tele vagyok élményekkel és mind mesélni szeretném, Neked…mit csináljak?
Ha pillangók repdesnek gyomromba mert Rád gondolok…mit csináljak?
Ha emberek közt vagyok magányosan…mit csináljak?
Ha mosolygok, nevetek, másokat megnevettetek, miközbe Rád gondolok…mit csináljak?
Ha magamat szorosan megölelem hogy hiányod végett szét ne essek…mit csináljak?
Ha füledbe sugnám hogy kellesz nekem…mit csináljak?
Ha leheletem páráját bőrődre csókolnám…mit csináljak?
Ha azt kérném őszinte legyél…Te…mit csinálnál?
Ha azt suttognám ne kímélj…mit csináljak?
Ha azt mondanám hogy tudom, lelked mélye akár sötét is lehet …mit csináljak?
Ha szeretem ahogy megérintettél, anélkül hogy hozzám értél volna…mit csináljak?
Ha mint máglya égnék tudván hogy utána nyugalom és béke jön…mégis mit csináljak?
Kívánságlista(Naplójegyzet ’18 nyár)
0