Olyan de olyan kevésen múlik az hogy én egész nap mosolyogjak. De tényleg. Annyira kevésen múlik az hogy mosolyt öltsünk és tovább adjuk. Azt hiszem van a világnak egy hatalmas kincse, vagy csodája: a humor 😊 Csak egyet érteni és idézni tudom Gálvölgyi János szavait : “Hálás vagyok, ha valaki megnevettet, sírni magamtól is tudok.” Van akiket kifejezetten azért szeretek mert egy két szóval képesek mosolyt csalni az arcomra, vagy éppen hasfájósra röhögtetni a napomat 😂❤
Tudom…lesz aki elröhögi most majd magát 🙊😜 , de azt hiszem eléggé könnyű eset lehetnék…de aztán mégsem vagyok….pedig de.. 😜 Ha megnevettetsz már nyert ügyed van… falak dőlnek le bennem ahányszor csak nevethetek 🌺 Szeretek lubickolni a derűben. Mindenki szeret lubickolni a derűben❤
Van aki úgy ismer hogy én mindig mosolygok, más szerint folyton ráncolom a homlokom. Az tény hogy minden igyekezetem ellenére nem tudom az életemet pillangó kisasszony üzemmódban élni. Nem úgy vagyok kódolva 😇😊 Pillangocskákat elég gyorsan levetkőztette rólam az élet. Talán azért hogy felismerjem hogy ott van bennem egy nagyon bonyolult valami, amit élni akarásnak neveznek. Egy hiperszuper erős belső Én….ami mindig élni akar és túlélni minden pillangót, és magába szívni minden életet adó mosolyt ☺ És hálás vagyok mindenért, minden viccért, csiklandozós bohockodásért. Hogy szeretek és tudok nevetni a hülyességeken. És minél jobban szeretem a saját testem-lelkem annál könnyebben szeretem a tebenned rejlő lelket…és olvasni a tested ❤🌺
Anna Konya Abstract Art 