Gyengepontom

Gyenge pontok 😊😇 Megfolytanivalóan imádottak! Lerázhatatlanok. Lezárni valóak. És mégis nyitottak. Vitathatatlanul nem normális, őrült mézes madzag…avagy manna?
Vagyok? Gyenge! Csöppet őrült? Az azért még lehetek? És pont pont vesszőcske. Erős és távolságtartó…magamnak adott szavamat soha be nem tartó? Hogy most már elég..és nem csak mondani…tenni végre, a végére véglegesen pontot. Az i- re. Nincs ennek semmi értelme. Bátor más helyett nem lehetek. Másba szeretetet lehelni erőnek erejével nem lehet.
Aztán meg, ismét ott leszek..hogy őszinte leszek. Hogy tudom, a párát szomjat óltó kortynak véltem, a cseppet vödörnyi zamatos víznek, az esőt meg könnyeket tisztító, mosolyra fakasztó vízesésnek…mindig többnek, mindig jobbnak, mindig elérhetőnek torzított valósággal, alkottam…szépen….ábrándokat. Csendben.
Nehéz határt szabni a szeretés és megszállottság között. Mert a szeretés…egyben megnyugvást is kell jelentsen, egyben létet, nyugodt akarást, elfogadást…nem folyamatos belső lángot…remegést, ami majd felemészt. Szeretni oly könnyű…és aztán ember mégis oly nehézzé teszi…és az éhség lyukat éget odabent. Egyszercsak a hamvakat is szélnek elengeded..

Advertisement