Oly sokmindent megtanulunk akaratunk ellenére, nap mint nap magunkba szippantunk valami újat. Ránk ragadnak szavak, mimikák, szokások …és mégis abban a torz hitben ringatjuk magunkat hogy mi már csak ilyenek vagyunk, megváltozni nem tudunk. Rengeteg, az életünket befolyásoló esemény, ember, rokon és történés van amit nem mi irányítunk…nem olyan amilyenre mi gondoltunk, terveztük vagy szeretnénk. Elképzelés és valóság között mosolyog ránk maga az élet…ahol az emberek milyenségét, mondatait, tetteit nem irányíthatjuk. Míg képzeletben olyanná formálunk mindent és mindenkit amilyenre szeretnénk, a valóság ritkán követi az elképzelést. Könnyebbé teszi az életet az elfogadás. Amit kontrollálni lehet az saját reakcióink mindarra ami minket körülvesz. Ha tudatosan odafigyelünk arra amit szeretnénk, akkor már nem is olyan nehéz változni. A dolgokhoz való hozzáállásunk is lehet egy szokás amit elsajátítunk és életünkbe építünk. Hogy reggeli rituáléd ne a dörmögés és puffogás legyen hanem nyugodt derű és várakozásteljes öröm, hogy kedvezőtlen eseményeket nem tragédiaként megélni..este hálás szívvel ágyba bújni….megkeresni minden napnak a legjobb pillanatait és megköszönni. Elfogadni ami jön és elengedni ami menni akar. És tudni azt hogy minden mondat, minden csekeledett mögött van egy miért és egy azért.
Anna Konya Abstract Art 