Immun

Nem lettem immunis az emberekből aradó negatív hullamokra. Bárcsak. De érzem, és reagálok. Többé vagy kevésbé. De ha túlzottan reagálok mindig tudom hogy az adott dolgot meg kell oldanom. Magamban. Ha aránytalanul felhúzom magam valamin…az is csak azt mutatja hogy az ott nekem érzékeny terület. Haragom vagy bántodottságom nem sokáig tart, általában addig amíg feltszem magamnak a kulcs kérdéseket. Miért bánt? Miért reagáltam ahogy? És a másik ember mennyire érzi jól magát a bőrében? Ki mi ő az én életemben?Mert bántani is csak az tud aki önmaga nincs jól. Nemrég ismertem meg egy kedves nőtársamat, füleimben csengnek szavai “más szívével is csak az játszik akinek a sajátja üres.” De azt is mondhatnám a mindennapokban is hogy más felé is az irányítja fullánkját aki ő maga tehetetlenül vergődik saját mérgező dagonyájában. És ha ebbe belegondolok…akkor elengedem érzékeny reakcióm, és csak azt kívánom mindenkinek hogy legyen erős és gyógyuljon. De az már ne rajtam múljon. Úgy ahogy saját gyógyulásom és testi lelki jólétem is csak rajtam múlik nap mint nap! Felnőni meg nem kötelező, de érdemes !!

Advertisement