Az van hogy amire fókuszálunk aköré összpontosulnak az energiák. Ha egy be nem teljesült szerelmi történethez folyton hagyunk egy kiskaput a “hátha” jeligével…mert ugyebár a remény hal meg utoljára címszóval, akkor energiánk, figyelmünk a kiskapu körül van, és ezzel megtagadjuk önmagunktól annak lehetőségét hogy olyan ember lépjen az életünkbe aki ott keres minket a Fő utcán azzal a céllal hogy tenyerén hordozzon😁 De mi a hátsó kert kiskapujánál várakozunk…hogy hátha. És közben összegyűjtünk egy csokorra való önleértékelést, csalodóttságot, haragot, szomorúságot és önbízalomhiányt. A legjobb amit tehetsz Önmagadért hogy szembeállsz azzal a kert végi kiskapuval megköszönöd a sok jót és szépet aminek emlékét magaddal viszed, és bezárod. És szépen lassan felsétálsz a fő utcára…
Naplójegyzet-Kiskapuk nem a főutra nyílnak!
0