Hajnalok hajnala…reptéri zsúfoltság. Ez most nem az amikor a kávéd mellett hosszan szemlélődsz várva a járatod indulását. De egyik másik kötelező pont között haladva a tömeggel, mégis van időm…csendben magamban lenni. Ennyi sok arcot ennyi sok lelket egy helyen 😊 Annyi sok történet, fáradt tekintet, zavart ábrázat, türelmetlen, meg mindenféle, nevetés és szeretet. Utazó emberek, egytől egyik értékes és érdekes. Egy vagyok a sok közül…az utazó. Mindenkit más rugók mozgatnak. Azt is aki otthon marad, azt is aki útra kel. Az is értékes aki látszólag sose lépett ki saját határainak medréből, és az is akiben folyton túlárad minden. És van aki keresi azt a fészket amit sajátjának nevezhet, és van aki sose merészkedik az ismerttől messzebb. Emberek. Sorsok. Tisztelni elfogadni. Mindeniket. Hogy ebben ott lüktet a boogie, másikban meg másvalami. Akár itt, akár ott, igazából egy a fontos, hogy ember saját életében legyen Boldog. Őszintén önmaga. Alkut kötni lehet sokmindenben….de a tét sose legyen az ember lelke.
Anna Konya Abstract Art 