Kő? Halom? Sírhalom?
Zsizseg halma onthatatlan.
Életet szülő fájdalom
Titkokat rejtő ruhahalom,
Mily vagy te nékem nyugalom?
Nyugalom? Nyughatom,pilláimat moshatom?
Sós lé mely mindent elterít
Csíp, hogy fájjon, csíp hogy mézzé váljon.
Kő? Halom? Oltalom?
Színekbe kövesedett alkalom.
Alkalom szülte fájdalom,
Fájdalom szülte kő-halom!
Kő, papír, olló? Olló vágta rongyot.
Ott rogy ronggyá a meztelenség,
Zsizseg benne a Végtelenség!
S csak nevet rá ki fél hogy lásson…hogy
Végtelenné válik a fájdalom…
2017.09.12. K.A.
Anna Konya Abstract Art 