Probably I’m not the only one like this…I learn things choosing the hardest way. The words, the story, are never enough for me. I must experience the depths and the heights on my own way. I would rather take a bullet and see how it feels, than listen to someone tell me how much will hurt. Falling in love is also like giving someone a loaded gun pointed at your heart and trusting them not to pull the trigger.
And there are those who are by instinct are choosing the easy way. Escaping deep feelings and always choosing to stay on the surface of their soul. Going more in depths is just not an option. Easy relationships, easy lovers, easy path. Just easy. Nothing what requires deep feelings. Nothing what has anything to do with being or feeling vulnerable.
We are all so different, and yet, all paths cross each other with good reasons. We don’t get to know people without good reason. Some are here to hold the guns, and give the shoot. Some to take all the bullets needed in order to learn and to growth. We all have a life to live, and we all live the reality of our decisions. Going easy…and little bit empty all the way, or taking the hard way until we get to know the whole magic and reason of our being here.
Talán nem vagyok egyedül ezzel..hogy a nehezebb útat választom. A szó, a mese sosem elég. Meg kell élnem a mélységeket és magasságokat, mindent a magam módján. Előbb hagyom lelőni magam, hogy megéljem milyen érzés, mint azt hallgatni mennyire szokott fájni ha gólyot kapsz. Szeretni is hasonló mint mikor töltött fegyvert adsz a másik kezébe szívedre célozva, és bízol benne hogy nem huzza meg a ravaszt.
Aztán ott vannak mások akik ösztönösen a könnyű utat választják. Elszöknek a mély érzések elől, és lelkük peremén egyensúlyoznak. Mélyre ásni egyszerűen nem opció. Könnyed kapcsolatok, könnyű szerelmek, könnyebbik út. Csak könnyedén. Semmi ami mély érzést is igényelne. És semmi olyan ami sebezhetőség érzését felszínre hozhatja.
Különbözőek vagyunk és mégis… útjaink okkal keresztezik egymást. Senki nem érkezik az életünkbe nyomos ok nélkül. Néhányan azért hogy fegyvert fogjanak ránk és meghuzzák a ravaszt. És néhányan nekifutnak a lövéseknek és sebesüléseknek, hogy aztán a fájdalomból tanuljanak és fejlődjenek.
Mindünknek van egy élete, és döntéseink valóságát éljük nap mint nap. A választás szabad….hogy a könnyed de csöppet sekélyes utat tapossuk, vagy a nehezebbet, míg megértjük és felfedezzük földi létünk csodáját és okát.
Anna Konya Abstract Art 